1 Chronicles 16 [1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
1CHRON 16:1 Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égõ- és hálaáldozatokkal az Isten elõtt.
1CHRON 16:2 És mikor Dávid elvégezte az egészen égõáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
1CHRON 16:3 És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
1CHRON 16:4 És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
1CHRON 16:5 Asáf vala a fõ, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
1CHRON 16:6 Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája elõtt.
1CHRON 16:7 Azon a napon adott Dávid elõször [éneket] az Úrnak dícséretére Asáfnak és az õ atyjafiainak kezébe.
1CHRON 16:8 Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az õ nevét, hirdessétek minden népek között az õ nagy dolgait.
1CHRON 16:9 Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
1CHRON 16:10 Dicsekedjetek az õ szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
1CHRON 16:11 Keressétek az Urat és az õ erõsségét; keressétek az õ orczáját szüntelen.
1CHRON 16:12 Emlékezzetek meg az õ csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az õ csudáiról és az õ szájának ítéletirõl.
1CHRON 16:13 Óh Izráelnek, az õ szolgájának magva! Jákóbnak, az õ választottjának fiai!
1CHRON 16:14 Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az õ ítéletei!
1CHRON 16:15 Emlékezzetek meg örökké az õ szövetségérõl, és az õ beszédérõl, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
1CHRON 16:16 A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjérõl.
1CHRON 16:17 Amelyet állíta Jákóbnak [örök] végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
1CHRON 16:18 Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
1CHRON 16:19 Midõn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
1CHRON 16:20 Mert járnak vala egyik nemzetségtõl a másikhoz, és egyik országból más országba:
1CHRON 16:21 Mégsem engedé senkinek õket bántani, sõt még a királyokat is megbünteté érettök.
1CHRON 16:22 [Ezt mondván:] Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
1CHRON 16:23 Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az õ szabadítását.
1CHRON 16:24 Beszéljétek a pogányok között az õ dicsõségét, minden népek között az õ csudálatos dolgait;
1CHRON 16:25 Mert nagy az Úr és igen dícsérendõ, és rettenetes minden istenek felett;
1CHRON 16:26 Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
1CHRON 16:27 Dicsõség és tisztesség van õ elõtte, erõsség és vígasság az õ helyén.
1CHRON 16:28 Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsõséget és erõsséget!
1CHRON 16:29 Adjatok az Úr nevének dicsõséget, hozzatok ajándékot, és jõjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
1CHRON 16:30 Rettegjen az egész föld az õ orczájától; a föld kereksége is megerõsíttetik, hogy ne ingadozzék.
1CHRON 16:31 Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
1CHRON 16:32 Zengjen a tenger és az õ teljessége; örvendezzen a mezõ és minden, a mi azon van.
1CHRON 16:33 Akkor örvendezni kezdenek az erdõnek fái az Úr elõtt, mikor eljövend megítélni a földet.
1CHRON 16:34 Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az õ irgalmassága.
1CHRON 16:35 És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyûjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
1CHRON 16:36 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktõl fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
1CHRON 16:37 Ott hagyá azért [Dávid] az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az õ atyjafiait, hogy a láda elõtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
1CHRON 16:38 Obed-Edomot és az õ hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
1CHRON 16:39 Sádók papot pedig és az õ pap atyjafiait, az Úr sátora elõtt [hagyá] a magaslaton, mely Gibeonban vala;
1CHRON 16:40 Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égõáldozattal az égõáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint [cselekedjenek,] a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
1CHRON 16:41 Hémánt is és Jédutunt velök [hagyá,] és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az õ irgalmassága örökkévaló.
1CHRON 16:42 És õ velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká [tevé].
1CHRON 16:43 Akkor eltávozék az egész nép, kiki az õ házához. Dávid pedig visszatére, hogy az õ háznépét is megáldja.