1 Corinthians 13 [1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
1COR 13:1 Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengõ ércz vagy pengõ czimbalom.
1COR 13:2 És ha jövendõt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökrõl, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.
1COR 13:3 És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tûzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.
1COR 13:4 A szeretet hosszútûrõ, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
1COR 13:5 Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt,
1COR 13:6 Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;
1COR 13:7 Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltûr.
1COR 13:8 A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendõmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.
1COR 13:9 Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:
1COR 13:10 De mikor eljõ a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.
1COR 13:11 Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illõ dolgokat.
1COR 13:12 Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színrõl-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.
1COR 13:13 Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.