Home	Bible Search	Bible Study	Fun & Games	Hymn Lyrics	Free E-Cards	Webmaster
Albanian Bible	American Standard	Basic English	Bulgarian Bible	Cebuano Bible	Chinese Big5	Chinese GB
Chinese Traditional	Darby English Bible	Douay-Rehims	Gaelic Manx	Gaelic Scotts	Greek NT	Greek OT
Greek NT	Greek NT Stephanos	Haitian - Creole	Hungarian Bible	Jewish Bible	King James	King James V2
Korean Bible	Latvian Bible	Maori Bible	Modern Greek	Rumanian Version	Russian Version	Ukrainian Bible
Webster's Bible	Weymouth NT	World English	Wycliffe NT	Youngs Literal	Display/Font Help	Contact Us

Main Index: Hungarian Bible UTF8

1 Corinthians 15

[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16]

1COR 15:1 Eszetekbe juttatom továbbá, atyámfiai, az evangyéliomot, melyet hirdettem néktek, melyet be is vettetek, melyben állotok is,
1COR 15:2 A mely által üdvözültök is, ha megtartjátok, a minémû beszéddel hirdettem néktek, hacsak nem hiába lettetek hívõkké.
1COR 15:3 Mert azt adtam elõtökbe fõképen, a mit én is úgy vettem, hogy a Krisztus meghalt a mi bûneinkért az írások szerint;
1COR 15:4 És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott a harmadik napon az írások szerint;
1COR 15:5 És hogy megjelent Kéfásnak; azután a tizenkettõnek;
1COR 15:6 Azután megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban el is aludtak;
1COR 15:7 Azután megjelent Jakabnak; azután mind az apostoloknak;
1COR 15:8 Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek, nékem is megjelent.
1COR 15:9 Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek anyaszentegyházát.
1COR 15:10 De Isten kegyelme által vagyok, a mi vagyok; és az õ hozzám való kegyelme nem lõn hiábavaló; sõt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme.
1COR 15:11 Akár én azért, akár azok, így prédikálunk, és így lettetek ti hívõkké.
1COR 15:12 Ha azért Krisztusról hirdettetik, hogy a halottak közül feltámadott, mimódon mondják némelyek ti köztetek, hogy nincsen halottak feltámadása?
1COR 15:13 Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel.
1COR 15:14 Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is.
1COR 15:15 Sõt az Isten hamis bizonyságtevõinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felõl bizonyságot tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust; a kit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.
1COR 15:16 Mert ha a halottak fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel.
1COR 15:17 Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bûneitekben vagytok.
1COR 15:18 A kik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek tehát.
1COR 15:19 Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.
1COR 15:20 Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lõn azoknak, kik elaludtak.
1COR 15:21 Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is.
1COR 15:22 Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek.
1COR 15:23 Mindenki pedig a maga rendje szerint. Elsõ zsenge a Krisztus; azután a kik a Krisztuséi, az õ eljövetelekor.
1COR 15:24 Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; a mikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erõt.
1COR 15:25 Mert addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti.
1COR 15:26 Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál.
1COR 15:27 Mert mindent az õ lábai alá vetett. Mikor pedig azt mondja, hogy minden alája van vetve, nyilvánvaló, hogy azon kívül, a ki neki mindent alávetett.
1COR 15:28 Mikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, a ki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben.
1COR 15:29 Különben mit cselekesznek azok, a kik a halottakért keresztelkednek meg, a halottak teljességgel nem támadnak fel? Miért is keresztelkednek meg a halottakért?
1COR 15:30 Mi is miért veszélyeztetjük magunkat minden pillanatban?
1COR 15:31 Naponként halál révén állok. A veletek való dicsekedésre [mondom,] mely van nékem a Krisztus Jézusban a mi Urunkban.
1COR 15:32 Ha csak emberi módon viaskodtam Efézusban a fenevadakkal, mi a hasznom abból, ha a halottak fel nem támadnak? Együnk és igyunk, holnap úgyis meghalunk!
1COR 15:33 Ne tévelyegjetek. Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok.
1COR 15:34 Serkenjetek fel igazán és ne vétkezzetek; mert némelyek nem ismerik Istent; megszégyenítéstekre mondom.
1COR 15:35 De mondhatná valaki: Mi módon támadnak fel a halottak? és minémû testtel jönnek ki?
1COR 15:36 Balgatag! a mit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha megrothadánd.
1COR 15:37 És abban, a mit elvetsz, nem azt a testet veted el, a mely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét, vagy más egyébét.
1COR 15:38 Az Isten pedig testet ád annak, a mint akarta, és pedig mindenféle magnak az õ saját testét.
1COR 15:39 Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké.
1COR 15:40 És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsõsége, más a földieké.
1COR 15:41 Más a napnak dicsõsége és más a holdnak dicsõsége és más a csillagok dicsõsége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsõségre nézve.
1COR 15:42 Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban;
1COR 15:43 Elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsõségben; elvettetik erõtelenségben, feltámasztatik erõben.
1COR 15:44 Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Van érzéki test, és van lelki test is.
1COR 15:45 Így is van megírva: Lõn az elsõ ember, Ádám, élõ lélekké; az utolsó Ádám megelevenítõ szellemmé.
1COR 15:46 De nem a lelki az elsõ, hanem az érzéki, azután a lelki.
1COR 15:47 Az elsõ ember földbõl való, földi; a második ember, az Úr, mennybõl való.
1COR 15:48 A milyen ama földi, olyanok a földiek is; és a milyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is.
1COR 15:49 És a miképen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is.
1COR 15:50 Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.
1COR 15:51 Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk.
1COR 15:52 Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.
1COR 15:53 Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára.
1COR 15:54 Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra.
1COR 15:55 Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad?
1COR 15:56 A halál fullánkja pedig a bûn; a bûn ereje pedig a törvény.
1COR 15:57 De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.
1COR 15:58 Azért szerelmes atyámfiai erõsen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.