Matthew 22 [1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
MT 22:1 És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:
MT 22:2 Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az õ fiának menyegzõt szerze.
MT 22:3 És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzõre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljõni.
MT 22:4 Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzõre.
MT 22:5 De azok nem törõdvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;
MT 22:6 A többiek pedig megfogván az õ szolgáit, bántalmazák és megölék õket.
MT 22:7 Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.
MT 22:8 Akkor monda az õ szolgáinak: A menyegzõ ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.
MT 22:9 Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzõbe.
MT 22:10 És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyûjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegzõ vendégekkel.
MT 22:11 Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzõi ruhája.
MT 22:12 És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzõi ruhád? Az pedig hallgata.
MT 22:13 Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek õt a külsõ sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
MT 22:14 Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
MT 22:15 Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék õt tõrbe.
MT 22:16 És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törõdöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.
MT 22:17 Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?
MT 22:18 Jézus pedig ismervén az õ álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?
MT 22:19 Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.
MT 22:20 És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?
MT 22:21 Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.
MT 22:22 És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván õt, elmenének.
MT 22:23 Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék õt,
MT 22:24 Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.
MT 22:25 Vala pedig minálunk hét testvér: és az elsõ feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;
MT 22:26 Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.
MT 22:27 Legutoljára pedig az asszony is meghala.
MT 22:28 A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.
MT 22:29 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.
MT 22:30 Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
MT 22:31 A halottak feltámadása felõl pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:
MT 22:32 Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élõknek Istene.
MT 22:33 És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az õ tudományán.
MT 22:34 A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyûlének;
MT 22:35 És megkérdé õt közülök egy törvénytudó, kisértvén õt, és mondván:
MT 22:36 Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?
MT 22:37 Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes elmédbõl.
MT 22:38 Ez az elsõ és nagy parancsolat.
MT 22:39 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
MT 22:40 E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
MT 22:41 Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé õket Jézus,
MT 22:42 Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felõl? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.
MT 22:43 Monda nékik: Miképen hívja tehát õt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:
MT 22:44 Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felõl, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
MT 22:45 Ha tehát Dávid Urának hívja õt, mi módon fia?
MT 22:46 És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala õt e naptól fogva többé senki megkérdezni.