Proverbs 17 [1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
PROV 17:1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
PROV 17:2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
PROV 17:3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
PROV 17:4 A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
PROV 17:5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
PROV 17:6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
PROV 17:7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
PROV 17:8 Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
PROV 17:9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
PROV 17:10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
PROV 17:11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
PROV 17:12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.
PROV 17:13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
PROV 17:14 [Mint] a ki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.
PROV 17:15 A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.
PROV 17:16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
PROV 17:17 Minden idõben szeret, a ki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
PROV 17:18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt.
PROV 17:19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
PROV 17:20 Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
PROV 17:21 A ki szül bolondot, [szüli] õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
PROV 17:22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
PROV 17:23 A kebelbõl [kivett] ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
PROV 17:24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig.
PROV 17:25 Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.
PROV 17:26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
PROV 17:27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.
PROV 17:28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.