Psalms 147 [1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
[97]
[98]
[99]
[100]
[101]
[102]
[103]
[104]
[105]
[106]
[107]
[108]
[109]
[110]
[111]
[112]
[113]
[114]
[115]
[116]
[117]
[118]
[119]
[120]
[121]
[122]
[123]
[124]
[125]
[126]
[127]
[128]
[129]
[130]
[131]
[132]
[133]
[134]
[135]
[136]
[137]
[138]
[139]
[140]
[141]
[142]
[143]
[144]
[145]
[146]
[147]
[148]
[149]
[150]
PS 147:1 Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkrõl énekelni jó; hiszen õt dicsérni gyönyörûséges és illendõ dolog!
PS 147:2 Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyûjti Izráelnek elûzötteit;
PS 147:3 Meggyógyítja a megtört szívûeket, és bekötözi sebeiket.
PS 147:4 Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevérõl nevezi.
PS 147:5 Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
PS 147:6 Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
PS 147:7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
PS 147:8 A ki beborítja az eget felhõvel, esõt készít a föld számára, [és] füvet sarjaszt a hegyeken;
PS 147:9 A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
PS 147:10 Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
PS 147:11 Az õt félõkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
PS 147:12 Dicsõitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
PS 147:13 Mert erõsekké teszi kapuid zárait, [s] megáldja benned a te fiaidat.
PS 147:14 Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
PS 147:15 Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az õ rendelete!
PS 147:16 Olyan havat ád, mint a gyapjú, [és] szórja a deret, mint a port.
PS 147:17 Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az õ fagya elõtt?
PS 147:18 Kibocsátja szavát s szétolvasztja õket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
PS 147:19 Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
PS 147:20 Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!