Psalms 22 [1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
[97]
[98]
[99]
[100]
[101]
[102]
[103]
[104]
[105]
[106]
[107]
[108]
[109]
[110]
[111]
[112]
[113]
[114]
[115]
[116]
[117]
[118]
[119]
[120]
[121]
[122]
[123]
[124]
[125]
[126]
[127]
[128]
[129]
[130]
[131]
[132]
[133]
[134]
[135]
[136]
[137]
[138]
[139]
[140]
[141]
[142]
[143]
[144]
[145]
[146]
[147]
[148]
[149]
[150]
PS 22:1 Az éneklõmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára.
PS 22:2 Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
PS 22:3 Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.
PS 22:4 Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.
PS 22:5 Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad õket.
PS 22:6 Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.
PS 22:7 De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
PS 22:8 A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:
PS 22:9 Az Úrra bízta magát, mentse meg õt; szabadítsa meg õt, hiszen gyönyörködött benne!
PS 22:10 Mert te hoztál ki engem az anyám méhébõl, [és ]biztattál engem anyámnak emlõin.
PS 22:11 Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétõl fogva te voltál Istenem.
PS 22:12 Ne légy messze tõlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.
PS 22:13 Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.
PS 22:14 Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.
PS 22:15 Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belsõ részeim között.
PS 22:16 Erõm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.
PS 22:17 Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.
PS 22:18 Megszámlálhatnám minden csontomat, õk pedig csak néznek [s] bámulnak rám.
PS 22:19 Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.
PS 22:20 De te, Uram, ne légy messze tõlem; én erõsségem, siess segítségemre.
PS 22:21 Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeibõl.
PS 22:22 Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.
PS 22:23 Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.
PS 22:24 Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek õt! Jákób minden ivadékai dicsõítsétek õt, és féljétek õt Izráel minden magzata!
PS 22:25 Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az õ orczáját elõle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.
PS 22:26 Felõled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok elõtt, a kik félik õt.
PS 22:27 Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik õt keresik. Éljen szívetek örökké!
PS 22:28 Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul elõtted a pogányok minden nemzetsége.
PS 22:29 Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.
PS 22:30 Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; õ elõtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.
PS 22:31 Õt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak.
PS 22:32 Eljõnek s hirdetik az õ igazságát az õ utánok való népnek, hogy ezt cselekedte!