Psalms 44 [1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
[97]
[98]
[99]
[100]
[101]
[102]
[103]
[104]
[105]
[106]
[107]
[108]
[109]
[110]
[111]
[112]
[113]
[114]
[115]
[116]
[117]
[118]
[119]
[120]
[121]
[122]
[123]
[124]
[125]
[126]
[127]
[128]
[129]
[130]
[131]
[132]
[133]
[134]
[135]
[136]
[137]
[138]
[139]
[140]
[141]
[142]
[143]
[144]
[145]
[146]
[147]
[148]
[149]
[150]
PS 44:1 Az éneklõmesternek; a Kóráh fiainak tanítása.
PS 44:2 Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
PS 44:3 Nemzeteket ûztél te ki saját kezeddel, õket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, õket pedig kiterjesztetted.
PS 44:4 Mert nem az õ fegyverökkel szereztek földet, és nem az õ karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted õket.
PS 44:5 Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
PS 44:6 Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
PS 44:7 Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
PS 44:8 Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyûlölõinket te szégyeníted meg.
PS 44:9 Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. Szela.
PS 44:10 Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
PS 44:11 Megfutamítottál minket szorongatóink elõtt, és a kik gyûlölnek minket, fosztogattak magoknak.
PS 44:12 Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
PS 44:13 Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
PS 44:14 Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levõknek.
PS 44:15 Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
PS 44:16 Gyalázatom naponta elõttem van, és orczám szégyene elborít engem.
PS 44:17 A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
PS 44:18 Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
PS 44:19 Nem pártolt el tõled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedrõl:
PS 44:20 Noha kiûztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
PS 44:21 Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
PS 44:22 Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert õ jól ismeri a szívnek titkait.
PS 44:23 Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
PS 44:24 Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el [minket] örökké!
PS 44:25 Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
PS 44:26 Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.
PS 44:27 Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!